Csütörtök

Reggelre annyira jeges lett minden, hogy a kocsiig sem volt egyszerű eljutni:o Apáéval mentünk,de az is csúszott.
A bölcsibe a maradék 10 métert is nehezem tettük meg gyalog, Ákomka értetlenül figyelt mit bénázok, ő nem csúszott mert a cipőjére húztam egy zoknit.
Rékát is vittük, ott az ovinál Apa ki is kanyarodott telepről, amit megértek. Így legalább korizhattam hazafelé, de nem egyedül mert Tündi is véletlenül ott volt.
Beugrottunk közértbe is, igazából nem szoktam figyelni de soknak tűnt amit a lány mond végösszeg, átnéztük a 20 dkg sajt volt 650 ft:o Iyen ócsóság van nálunk.
Amin változtattam hogy nem nagyon járok a közeli hiperbe, valahogy a kaja felhalmozásnak mindig az lett a vége hogy dobálni kellett. Apa szokott az M-ba vásárolni az innivalókat meg a tartós cuccokat.
Szóval haza, itthon keresett az egyik barátnőm skypon, a kisfia / egy bölcsibe járnak, ugyan nem egy csoportba/ bárányhimlős. Nem bánom hogy Ákomka be van oltva, Rékával anno megvergődtünk vele.
Délután végre eljutottam a fodrászhoz, ez azért hír érték, mert amikor mentünk a Rékáért, messziről amikor meglátott kiabált, hogy " Anya de szép a hajad". Már megérte!
Az oviba elvoltunk egy órát, mindig hagyom hogyha Ákomnak kedve van, játszon csak. Most már elég gyakran szóba jön hogy oda fog járni, abba a csoport szobába, azokhoz az Óvónénikhez.
Itthon aztán beindult az "öt órai tea". Ezt a kifejezést a régi jó öreg Doki bácsinktól tanultam. Amikor anno a Rékával arra panaszkodtam hogy öt óra fele mindig áll a hiszti és semmi sem jó, akkor elmagyarázta hogy akkor van valami amitől az emberek és a gyerekek is nyűgösebbek. Ő hívta ezt öt órai teának.
Tehát itthon hol az egyik macerálta a másikat hol fordítva. Réka főleg csinálta a fesztivált, na persze mondták az oviba hogy össz-vissz háromnegyed órát aludt.
Vacsoránál már jó volt a hangulat akkor készültek a tegnapi bejegyzéshez a képek.
Fürdésnél megint hiszti, a lefekvés viszonylag simán ment.

Ma pedig Ákom megint 5.06 perckor kelt. Hajrá!