Ójatiktak

Ójatiktak
Kedvencem

2008. november 28., péntek

Királyságom tegnapi és mai napja

Tegnap délelőtt Ábel volt itt, de előtte még megalkottam eme remekműveket:) Teljesen egyedül:)
Íme birodalmam órái:)


Miután Ábelék elmentek, királyi fenségem aludni óhajtott Thomassal a háttérben. Egyszer fel is keltem, és ki volt kapcsolva:@ Visítottam is a szolganépnek! Nehogy'má!
Amikor a nagy szolga is megjött négy fele, felvetette hogy menjünk el az Állatkerti játszóházba, amit én állatketrecnek hívok:)
Kicsit hagytam őfelségemet rábeszélni, majd engedélyt adtam az indulásra.
Nagyon jól elszórakoztunk, főleg hogy kevesen voltak. Anyáék is összefutottak ott kilenc éve nem látott ismerősökkel, így társadalmi élet egy hétre letudva.







Azért választottam az ottani boltból egy thomas havert, soltyt. Na így őf4elségem megnyugodva kivonult. Itthon elég hamar álomba szenderültem:)
Királyságomba ma majdnem lázadás tört ki, de 10 puszival, jó nyálassal levertem:)
Ábelék ma délelőtt is voltak így jól elszórakoztunk.

2008. november 26., szerda

Ma

A nap fő híre, hogy Dédipapánk ma 81 éves! Hétvégén jól megünnepeljük:) Réka kérdezte is, hogy lesz-e gyerek sör?:) Gondolt itt a kölyökpezsgőre.
Hamár Réka, akkor szóval a lelete egész jó, semmi extra betegség. Így az orvos, még mindig az arcüreg gyuszira gyanakszik, sebaj az antibigyót második napja esszük:(

Ma Ákomka ment megint bölcsibe, mi itthon voltunk csak délután mozdultunk ki, csak valahogy megint sokba került ez a kimozdulás:o Réka idén még két zsúrra van meghív-va, ezért játékokat választottunk, na persze besegítettem Jézuskának csomagolópapír ügyben, plusz egy két dísz, újabb égősor, na meg pár apróság. Réka kinézett egy pólót is, tényleg szuper akkor már Ákomka is vettem egy tigriseset szóval folyik a pénz rendesen. Szeretem én ezt a karácsonyt, csak marha sokba kerül. Mégha az ember nem is olyan cuccokat vesz mint amilyeneket tegnap láttam egy boltba. Egy dísz volt ezerötszáz:o na jó majdnem megszólalt ez tény.
Elintéztem a szaloncukrot is, egy márkához ragaszkodom már hosszú évek óta, inkább én veszem mint Apa, ő nem lát sok különbséget bennük.
Amúgy totál megvagyok magammal elégedve, mert szinte mindenkinek megvan az ajándéka, szerintem jövő héten kész leszek mindennel. Akkor jöhetnek a kaja alapanyagok, innivalók és kész. Decemberben úgyis az Apehra kell költenem:)

Szóval Ákomért mentünk a bölcsibe, éppen vonatozott a nyuszifül:) Margó nénitől megkaptuk a füzetet megint két oldalt írt Ákomról, tömören hogy minden rendben vele.
Na jó részletezve: Elmélyülten játszik, érdeklődő, sokszor énekel ami neki az abszolút komfort érzetét mutatja, kvázi hogy jól érzi magát. Udvaron nem annyira találja fel magát:o Ez az egy fura, hacsak lassan össze nem áll a kép, hogy a gyerek inkább a nyugalomba szeret játszani. Mert a játszótéren se nagyon van el most már elég régóta.

Jut eszembe játszótér, idén is jön oda a Télapó nem tudom menjünk-e. Megy a bölcsibe, is oviba is. Szerintem bőven elég de megértekezzük majd még Ábelékkel is.
Holnaptól szabin lesz Ákom hiszen úgyis itthon vagyok Rékával ez a három nap egyhuzamba pont elég szerintem.

Bölcsi után beszaladtunk az üzletembe, volt egy kis melóm, majd befutottak Ábelék is.Aztán Ábel maradt egy kicsit majd vittük a suliba ahol Emmának volt valami zeneizéje. Na akkor már negyed hét volt, Ákom nyűglődött így jöttünk haza.

Korábban tettem le őket, Réka elég nyűgi volt, de Ákomka még fél órát dalolászott az ágyába.
Még mindig abszolút fut a szerepjáték, tehát ő a király.:) Majd holnap elmeséli hol tart az ő királysága:)

2008. november 25., kedd

Ákomka

A bölcsi után mindig morci vagyok egy darabig. Különösen ha Anya nem áll elő az autóval. Hogy is képes azt gondolni hogy nekem van kedvem öt percet is sétával tölteni. Nekem, első pasaÁkomnak:o Na de mindegy is, hiszen nem várom el hogy őfelségemet megértsék.
Szóval megbocsájtottam, mert a bölcsi előtt várt hercegi szánom. Amivel nem is volt gondom, csak amikor a dombra értünk, és ki lett adva a cél feladat hogy gyerünk szánkózni! Hát mégis mi a fenét gondol ez? Egész nap dolgozom a bölcsibe, igyekszem a lehető legjobb formámat adni, nehogymá a gondozó nénik elhiggyjék Anya anekdotáit holmi hisztikről!

itt Réka...
Hát mondom hogy nem tetszik!:@ Hát ha tavaly sem tetszett, idén mi a frásztól tetszene????
Na jó mosolygok, de csak Ábel barátom miatt. Aki stréeren húzta fel a szánkóját lecsúszás után:o Bezzeg én! Szólítottam alattvalómat. Hogy: Gyeje! ha nem jött az ádáz, akkor Ábel szolgájának szóltam. De nem értettek ezek meg engem, így duzzogva a domb szélére vonultam. Hátha oodajönnek, hogy "Drága Ákomka mi bajod? " De nem! FFúúúú de mérges lettem.
Aztán hogy ne is keverdjek holmi pór nép közé akik micsoda förtelem élvezik a szánkózást, Anyával haza battyogtunk. Illetve vonultam.

Itthon persze alkottam! Sokat, sokat! Na ez bejött:) Anya húzza a száját, de fogalma sincs miket fog érni ez 20 év múlva.. A balga!




Hogy ment a parkettára is? Na foglalkozom én ilyen apróságokkal? naná hogy nem!



És most szólítom a szolganépet, mert fél órája dalolászok hercegi kádamba, és éppen most osztom a Tesót!
Fenséges jó éjszakát mindenkinek!


Egy kis derű....:)

Tegnap én Ákomka rajzolgatunk. Elkezdtem rajzolgatni a bölcsis társait, ő pedig mondta még ezt is, őt is. Mondom ez itt Mimi.
Ákos: Anya ! Mimi cicijét is rajzold le!

/ Baker még három sincs..:) /

Tegnap amikor mentem érte, szokásos pár szó váltás a gondozónénivel. Mi volt hogy volt? Ákomka jól uzsonnázott és a kenyérhéjból még órát is csinált!
/ Ajjvé, már ott is??/

Megvagyunk, megvagyunk...

Szombaton Anyuval voltak, én dolgoztam aztán csajos délutánt tartottunk:)
Vasárnap itthon pihentünk majd ábelék jöttek át. Ákom felváltva volt kedves, és undok. Amikor elege lett, bevonult a kincsesládába:)

Hétfőn elvittem mind a kettőt, aztán csizmát mentem venni nekik. Karácsonyra is vásárolgattam, majd jöttem haza. Itthon telefon az oviból, Rékának hőemelkedése van:o
Hát nyűgös lettem az tuti. Ő nem annyira mert amikor mentünk érte Ákommal épp hógolyózott:)
Viszont estére fázott, és tényleg hője volt láza nem:o
Engem az ilyen dolgok idegesítenek pont, mert ha lázas lenne akkor vírus vagy valami. De ez a tesze tosza hőemelkedés:@

Reggel jött a Dr néni, tüdeje tiszta, torka nem piros, hasa nem fáj. Én gyanakodtam elvileg vakbélre, de úgy megnyomta a hasát, és nem reagált.
Így elmentünk laborba vizeletet és vért adni. Holnap délután, legkésőbb csütörtökön lesz eredmény. Meg kell mondjam aggódom:(

Ákom persze valamit levett a dologból, mert tiltakozott rendesen a bölcsi ellen.

Este még jövünk!

2008. november 21., péntek

Ma

Délelőtt vásárolnom kellett mennem, meg két postára is. Ákomka sajna nem maradt itthon Apával és Rékával így jött velem. Viszont feleslegesen aggódtam, mert semmi gond nem volt vele.
Itthon aztán nagyot aludtunk, majd háromnegyed öt fele kezdtek mind a ketten nyűgik lenni. Így öltöztünk és a közeli játszóházba kocsikáztunk. Jó döntés volt. Másfél órát tomboltak, fél nyolcra értünk haza. Semmi gond nem volt.
Itthon füri, vacsi és kilenc után pár perccel el is aludtak:)


Réka leágott egy arcfestésre, de aztán kikönyörögte hogy Ákomnak is legyen.....
...így lett Ákomból Pókember. Itthon pedig cumispókember:):):)

Jó éjt!

2008. november 20., csütörtök

Mennyire mások......


Pedig egy alom. Azt már régóta tudjuk hogy nem fehér lappal születnek, és inkább a gének dominálnak, aztán valahol alul kullog a nevelés, szóval csak pár dolog:


Réka:


Hiszti: Az ún dackorszakot pont két évesen kezdtük, napi 5-6 apróbb hisztivel. Ami persze akkor nem volt ennyire könnyed, de hát az évek ugye...

Ledobta magát a földre elegantosan, mert körülnézett nem esik e neki valaminek. Erre mondják az orvosok hogy műbalhé. Persze. Túléltük:)


Mozgás: Motolla. Ennyivel lehetne jellemezni. Kilenc hónaposan már ment, persze a kutya sem erőltette. Iszonyú mozgásigényes, azért találtunk bele a szertornába, sajna hogy nem előbb.

Szóval: Amikor annyi idős volt mint Ákom nem telt el nap hogy ne ötször mászta volna meg a legmagasabb ,mászókát. Délutánonként , este a hidegbe legalább egy órát kellett vele motorozni.Tök mindegy volt végül hogy nyár van tél van, mentünk. ennyi idősen bicózott és kontrással biza! Addig próbálta míg összejött:) Azt meg sem említem hogy pont három és fél évesen követelte hogy levegyük a pótkereket, és azóta így megy:o


Építők: Szerette, szereti. órákig lehetett házat építeni nagy kockákkal, és zsúrt rendezni az állatoknak. babák nem voltak, ill vettünk pisilőset rakat pénzért, de nem érdekelte. A barbi pedig oviba középsőbe lépett be csak. De már ki is nőttük.:)


Evés: Konkrétan szar evő volt. Nem lehet másképp írni. Két és fél év után tudtuk a tápszeres üvegtől elszakítani. Persze az jól megnyomta a gyomrát, sok kaját nem kívánt. Végül is nem tejet kapott hanem egy dága tápszert amiben volt minden vitamin, így viszonylag nyugodt voltam. Enni az oviba kezdett el rendesen.


Apa: Imádja:)


Rajz: na ez talán az egyetlen közös pont. kicsi korától sokat, és nagyon jól rajzol.)




Szocializáció: Nem bántják, ő sem bánt senkit nagyon jól szocializált.


Alvás. Szerintem a mai napig Rékának kín az alvás. azt nem részletezezm hogy anno hányszor tartott éjfélig az altatás.


Ákos:


Hiszti: két és fél éves korig konkrétan egy nyikk sem volt. Mostanában meg ugye gyilkolással gyanúsítanak. Tehát nehezen gurul be, de akkor nagyon., Persze a "bújkál benne valami "sztorit nem lehet időben kiszúrni:( Ilyenkor abszolút kezelhetetlen, új trükk hogy kimegyek vele a partra és megvárom míg megnyugszik.


Mozgás: Totál a nagykönyv szerint. Mindent szépen, lassan komótosan.Oké neki is nagy projkt volt a nagymászóka meghódítása, de amióta teljesen stabilan megy rajta nem is érdekli. Valami ilyesmit gondolhat: " Na ezt is megoldottam".

Motorozni max egy nagyon rövid ideig a haverokkal, aztán inkább valami olyat amiben ő el tud merülni. Pl Homokozás.

Ha délután nem viszem le, meg sem kottyan neki. Ilyesmi totál elképzelhetetlen volt Rékával:O Bicikli? Az meg mi? Nem is érdekli.
építők: Nagyon szereti ő is őket. Főleg a lego megy:)


Evés: Nagyon jó evő, vagy inkább csak van türelme hozzá?


Apa: Még mindig tart sajnos a három lépés távolság.o állítólag normális, belefér a korába én mégis aggódom ez miatt:(


Alvás: Amikor alvás idő van 99,9%-ban rögtön, tehát pár perc alatt el is alszik.
Építő: Nagyon szereti.


rajz: Imádja ő is:)


Szocializáció: Nem bántják, ő sem bántja a gyerekeket. jól szocializált.


.......................................................................................................................................


Tehát az utolsó kép ponton kívül semmi sem egyezik. pedig az ember ugye azt gondolná, hogy egy alom, akkor jobban fognak hasonlítani, és mégsem. Rájöttem néha azért kerülök nehéz helyzetben, mert nehéz egyensúlyba hozni, magyarul olyan dolgokat kitalálni ami mind a kettőjüknek megfelel. Ami elég gyors a Rékának az Ákomnak túl gyors. Ami elég lasssú Ákomnak az rendkívül unalmas Rékának.
Ami még közös pont, az a meseolvasás, mese hallgatás. Azt mindketten nagyon szeretik.


Humorosan: Rékával járunk majd Aquva parkba, Ákommal pedig Múzeumokba:)

Életképek a héten..

A heti sikerélményem hogy felkerültek a falra a polcok. Most kezdhetném úgy, hogy Apa neki állt, de úgy igaz hogy szakemberek jöttek, egy óra alatt végeztek:) Sokkal sokkal rendezettebb a szoba:)

Ákomka bohóckodik....
Rékám.....


Ákomka a rudacskákból is órát próbált csinálni:)



Amúgy a tegnapi nap hamar elment, Ákom nagyot aludt, Réka játszott. Mátyás királyt csak délután kellett játszanom gyurmázás közben, mert ugye igazságot kell tenni ha valakinek 5 grammal több gyurma jut:o
Aztán inkább lementünk egy körre. Aludni kilenckor aludtak el, mindenki a saját " ágyájába" ahogy Ákomka mondaná.
Ákomnak egyébként már semmi baja, Réka pedig teljesen jól van.

Kókuszgolyó a la Ákombákom

Először is hagyni kell Anyát neki kezdeni, a cuccokat összerakni. Addig úgy teszünk mintha nem is érdekelne mit csinál.
Amikor ezek megvannak, jöhet a sürőre mászás, majd kiskutya nézés.

Máris gyúrhhatjuk a gombócokat:)
Vegyük be a Tesót, akkor ketten visszük a balhét. ja! Hívjuk be a kutyát mert a felét úgyis a földre pancsoljuk.
Voila! Az Ákom gombócok!:)


De amíg Anya takarítja a konyhát, párologjunk el, és igyekezzünk minnél csendesebben lefoglalni magunkat!

2008. november 19., szerda

Lassan, de biztosan..

..kezd Ákomka rendbejönni, két éjszakát végig aludtunk, erre most telóztak az oviból hogy Rékának hőmenelkedése van.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

2008. november 17., hétfő

Forditott világ....

Estére ennek a Répa tortának a fele eltűnt:) Ez Ákomka kedvence, Apa gyorsan szaladt érte.

Kis közös vacsi, kis krumpli is csúszott:)
Éjszaka pedig tíztől tizenegyig aludt. Majd kettőtől háromig, és utána öttöl. Ez a MŰalkotás valamikor éjjel készült. Ő rajzolta falióra:) Lereklamálta az óránkat és a helyére kellett rakni. Ami a vicc hogy úgy rajzolta a mutatókat hogy négy órán áll, és tényleg akörül csinálta.
Amúgy nem győzöm hangsúlyozni hogy marha rossz beteg. Tulajdonképpen a hátracsöpögő váladék miatt köhög. majdnem egyfolytában. Ha nincs a cumi a szájába akkor nem annyira köhög, mivel a száján is vesz levegőt. De nehogymá ne legyen szájába.



Péntek óta nem aludtam egyhuzamban öt órát:(

Ha egy Pasi / főként egy pasa-pasi/ beteg....

Akkor az Ég a Földdel készül összeérni. Bezony!
De vannak jó pillanatok is, amikor a Macinak is át kell esni az orszíváson. Kb húszszor:)


Most aludt el, hát nem mondom hogy könnyű éjszakánk lesz ha két óra múlva felriad:o
De eddig bírta. Valahogy kihagyta a délutáni alvást, pedig aztán totál éjszakát varázsoltam és minden trükköt bevetettem.
Dumált jókat, pl telefonon: " Tudod itt a szög, itt a töltő, ott a lámpa. tudod a lámpán nem szabad ugrálni! Tudod ugye?"
Hogy ezt honnan vette, lövésem sincs, főképp pedig állólámpám.:)
Aztán faliórákat nézegettünk, majd Patrik videókat hiszen akkut bölcsi hiányba szenved a drágám.
Rékát Apa vitte tornára, szerdán cserélünk. Kb addigra leszek annyira lemerülve, hogy rám férjen két óra csend a parkolóban:)
Ákomka enni abszolút nem eszik. Valszeg valami herpesz vírusa van, mert az jár magas lázzal, és fáj a száj. Van is benne pár pötty.
Ill evett két keszet, és fél kistányér krumplipürét, és reggel négy kanál tejbegrízt.
Biztos aggódnék ha a régi Dokinak nem az lett volna a szavajárása, hogy ne egyen hanem igyon. Inni iszik így aggódni nem aggódom. Kicsit ment fel a láza is mostanra, pedig egész nap nem volt.
Jut eszembe a Réka csoporttársa volt ilyennel itthon jó két és fél hetet.
Sebaj, a karácsonyi ajándékokat nekik már lerendeztem:) Ez azért lényeges momentum mert Réka tegnapelőtt lenyúlta Ákom megkezdett nyalókáját:@ Azért a remény hal meg utoljára ám, gáz lenne ha náluk már most megkezdődne a téli szünet!

2008. november 16., vasárnap

Elmaradt képek.... / sok! /

Az érem:) Ennyit bírt a gépem, a többit várjuk..



Múlt héten Ákomka extra nyűgi volt, így Apa mindent bevetett....



Legózás.......


Réka Névnapi képek...
Dédi magyaráz..:)





"Hoztam neked ajándékot Jéka! " / Aktivitit kapoo Ákomtól:)






Én is örülök a tortának:)







Réka sárkányfújása, majdnem annyi lett az étkezőnek:o












2008. november 15., szombat

Hosszú nap

Éjjel Ákomka láza folyamatosan ugrált, így fél óránként gent voltunk. lázat csillapítottunk, vigasztaltunk.
Réka izgult a verseny miatt, nem tudott elaludni. hajnalba keltünk, fél nyolcra kellett menni.
nagyon klassz volt a verseny, kameráztam fényképeket majd kapok az egyik Anyukától. Réka nagyon ügyes volt, minden elfogultság nélkül. Ugyan kikaptunk a másik csapattól, de ahogy hallottam ők hetente négyszer három és fél órát edzenek. Viszont Réka nagyon komolyan vette.
Szóval Apával dagadtunk.

Közben itthon a mami lázat csillapított. Azért kijött megnézni a Dr néni , szerinte vírus. Ezek után beszéltem Patrikanyuval, jól kiakadtam az ottani horrorsztorin. Aztán Réka csoporttársának a húgának vitem hányás elleni cuccot, szegény nagyon beteg. Valami érdekes vírusok keringenek errefelé mert csütörtökön parkolni sem lehetett az orvosi rendelőnél:o Ja és Ákomkáék a csoportban 12 helyett négyen voltak:o

Reméljük az éjszakánk nyugodtam tellik, most lement a lááza, izzad a manó.

2008. november 14., péntek

Ma

Sajnos Ákom estére belázasodott. Így igazolodni látszik a gyanúm hogy valami bújkált benne ezért volt ennyire ingerlékeny és hisztis.

Rékának holnap lesz élete első versenye. Nagyon várta már, és nagyon készül. Mi is nagyon izgulunk. Ákomot a szakértői mami kezekre bízzuk, de ők sem maradnak le semmiről mert decemberben lesz bemutató óra. Réka már gondolatban írja a listát kiket hív meg.:)
Holnap hozunk képeket, most rohanunk bekukkantani mindenkihez mert a kábellel van baj, és hamar megszakad az internet kapcsolat:@

2008. november 13., csütörtök

Amikor könnyebbnek gondolod...

Nem könyebb. Mivel Rékán egyértelműen kezdenek kiütlözni a sport pozitív hatásai, és éppen hátradőltünk--volna.
Ugyanis Ákomkában tombol a dac. Mit dac, ő maga tombol:(
Kedden szabadult el a pokol, nem részletezem, annyi mindenkivel megbeszéltem. Lényeg: Bölcsi után egy órás óvodai program, majd indulás haza, de a könyv árus bácsi erőszakosan az orra alá dugott egy könyvet. Én nem vettem meg, balhé az úton gyalog, Ákom ölbe, visitva, rúgkapálva.
Kocsiba be, ott még jobban üvölt, itthon míg kiszedem a kocsiból a szomszéd gyanusít hogy ölöm a gyereket. na persze. Nem magyarázkodok, cirka ötven ember látta mi történt. Itthon megnyugvás Ákom részéről, magam részéről összezuhanás. Apa hazarohan, addigra minden szép és jó. csak én vagyok ki.
lelki marcangolás, és a ténytől elhatárolódás hogy az én fiam is lehet dackorszakban., pedig eddig annyira szép volt minden. csak mert a Rékával leküzdöttem gondoltam Ákommal nem kell. na én sem vagyok magamnál.
És akkor végig veszem:
Bölcsibe elfárad ez tény,de nem érik káros lelki hatások hiszen akkor nem úsznánk meg az éjszakai sírva felriadásokat.
Szívesen megy, nincs semmi gondja. Elköszön és megy játszani.
Itthon sem változott semmi.
Szóval menthetetlenül elérkezett a dac ideje. A könyvek szerint ennek így is kell lennie. Akkor már csak magamat kéne hozzászoktatnom.
Sok bloggos kollegánál olvasom, hogy a nagy: Bántja a kicsit, nem hagyja enni, elveszi a játékát. Nálunk most fordult a kocka. Ákom nem hagyja a Rékát. Bármivel akar játszani a Réka rohan oda elvenni, eltépni, beleszólni, beleüvölteni, széttépni, szétszedni.
Hogy letudjunk ülni a Rékával társasozni? Na ja talán hétvégén amikot a Pasa alszik.
Asszem itt az ideje egy kis fék behúzásnak. Két napja ha tombol, beküldöm a szobájába hogy lenyugodjon. Nem kiabálva, csak kézenfogva bevezetem. Ez hat, általában öt perc és megnyugodva kijön. Persze a szobában már nem tombol. Ja kérem célközönség nélkül? Szóval nem könnyű időszakban vagyunk. és résen kell rendesen lennem. ma csak öt perccel tévesztettem a játszótéren és már kitört a hiszti. Hiába jobban kell figyelnem.Nagyjából a Réka tornáját is megússza mert max levisszük, de az Apjuk megy érte. Így kb fél órát van a kocsiba csak. Az öltözködés is rémálommá változott, néha egy óra kell ahhoz hogy a kinti ruháját bentire cseréljem. Hogy miért nem kapom fel és öltöztetem át?Holnap már biztos így lesz.

2008. november 11., kedd

Megvagyunk, mi jól vagyunk a számítógép pedig pár napon belül jó lesz:)
Köszönjük a köszöntéseket, és sok puszi mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2008. november 5., szerda

Szerda...by Anya

Régóta tervezzük Anyummal, hogy elmegyünk valahova. Miután a Bodys kiállításnak mindjárt vége, meg amúgy is érdekelt minket oda mentünk. Gyerekeket reggel letettem, Apa vidéken, egy munkám volt, de tizenegykor eltudtunk indulni. Délre oda is értünk, hát hiába a belváros az belváros. A kiállítás tényleg érdekes volt, nem is annyira a testek, inkább a szervek.

A kocsihoz érve várt minket a piros matrica hogy hahó! Kerékbilincs.Na annyira abszolút nem voltam szabálytalan, de egykicsit mégis. Ezt meg is beszéltük a szakemberrel aki jött leszerelni. Szóval amikor megláttam, cikáztak a fejembe a gondolatok, ismerősök sztorijai ugrottak be hogy három, négy óra múlva jönnek leszegni, stb. Gyors telefon, megadták a legközelebbi posta paramétereit. Postára el, csekket befizet /14000/, fax el. Séta vissza, majd a kocsival szembeni kávézóba telepedés, és láss csodát tíz perc múlva megjött a szakember. Tényleg 25 perc volt.

Haza indultunk, ill a közeli játékboltba, Réka napra még venni egy két dolgot. Ott egy kis közelharc Anyummal, hogy Ákom is kapjon valami apróságot. Na nem ezen volt a harc, hanem hogy a vakondot, vagy a vakond haverját a sünit ki adja. Mondanom sem kell Anyum győzött. Megnyerte a vakondot. A süni így télapóra érkezik:)
Réka szeretett volna egy olyan Maciból újat mint a fő-fő Maci, de hába nézegeti Anyum ahol anno vette, nincs. Így választottunk másikat. Kap még pöttyös Pannit. Anyumtól sok mandalát, szupi cerkákkal, Ákomtól Aktivitit, tőlünk pedig hogy harmadszorra is kilövetjük a fülét. Na mert hogy kétszer nőtt be, mert nagysasszony nem engedte cserélni. Ill ki venni igen, belerakni nem.

Szóval játék vásárlás után a cukrászdába mentünk, ahol Anyum a Dédinek vlasztott eg tortát, mert két hét múlva lesz a 81. szülinapja. Én Rékának, neki hétvégén lesz a névnapja, aztán majd mehetek újra, mert Apát 12.04-én hozta a gólya, vagy inkább a Télapó. Érzésem szerint egyszerűen a Krampusz volt.

A torta rendelés közben azért velvettük a heti kalória adagot, majd mindenki ment a maga dolgára:) Tehát a Mami Ákomért, én pedig Rékáért és vittem edzésre.

Ákom nem százas, köhög így neki a heti bölcsi befejeződött. Biztos ami tuti megnézetem délután a Doki nénivel.

É amit legutoljára elfelejtettem írni: Suli téma: Szóval szerdán délután voltam az egyik kerületi 12 osztályos iskola tájékoztatóján. Hát meglátni és unszimpatikusnak találni mind három tanító nénit egy pilanat műve volt.

2008. november 4., kedd

Vásárlás, az ezermester és az iskola

Reggel ugye ismételten ötkor keltünk. Miután elszállítmányoztam őket, elmentem vásárolni Télapó ügyben. Vettem egy hatalmas rajzkészletet és egy nagy gyurmakészletet. Ezek közös ajándékok lesznek, annyi vita van a játékokon hogy gondoltam ideje megismerniük a "közös" szó fogalmát.
___________________________________________________________________
10-re értem haza, amikor Apa is befutott, felfúrni a több mint egy hete vett polcokat.

10.05 belépünk a lakásba.
10.05 Apa telója csörög.
10.36 Apa még mindig telefonon keresztül irányítja az üzletet.
10. 50 Apa a telefont letette, vadul káromkodik, majd nekiáll keresni a fúrót.
11.10 Bekiabál hogy hova tűnt a fúró, hova tüntettem mivel én mindig pakolok.
11.20 Megtalálja, ahova ő tette egy hete.
11.30 Minden előkészítve, Ákom faliórájával kezdünk.
11.35. Lyuk megvan, de nincs tipli...keresünk
11.50 Tipli megvan. Óra fent van.
11.55 Az első polcot betervezzük, lyukat megjelöljük.
12.00 Az órára nézünk....
Déltől háromig nem lehet fúrni................................

Ez után én a hálóba vonulok pihenni, Apa pedig aki rendkívül elfáradt, befalja a leendő vacsi felét, majd lelép dolgozóba. Polcok édesen hevernek a földön, én pedig úgy merülök álmoba, hogy tudom nagy dolgot tettünk hisz legalább már nem a kocsi csomagtartójába hevernek. És majd legközelebb korábban fogunk hozzá!

_______________________________________________________________

2008. november 3., hétfő

Az Ágy és más

Jelentem fel lett avatva az ágy. A Kisvakond aludt benne, és szuperül érezte magát. Ákomka átkönyörögte magát, és másfél óra múlva a Rék is követte az én ágyamba:( Apa valamikor éjféltájt visszarakta a sajátjába Rékát, de visszajött. Mint Frédiben a tigris.
Az az igazság, bevallom hogy ha ötkor kelek és nem alszom napközben, totál használhatatlan vagyok este fél kilenc körül. Valszeg tegnap az oltás is rátett.
Persze Ákomék nagyon vígak, hisz ki a bölcsibe, ki az oviba piheni ki ebéd után a fáradalmait. Így Ákomka nem annyira álmos este. Na de ma! Se torna, se semmi, így maratoni játszóterezésbe fogunk. Igaz hogy ötkor bezár a nagy, sebaj majd megyünk a kicsire.
Ha fáradtan dőlnek be az ágyba, nincs idejük reklamálni a mi ágyunkat.

Réka a hétvégén totál TV megvonáson volt, de bírta nem nagyon reklamált. Így hétköznap két mesét megnézhet.

Megyek, mert hol van még nyolc óra?????????????????

Hétfő

Ma sikerült ismét, igaz írhatnám, hogy ahogy mindig ötkor kelni. A Dr néni 9 után jött, mindenkit beoltott influenza ellen, Anyát is.
10-re értünk be az oviba és a bölcsibe.
Anya és Apa matracot mentek venni az ágyamra, mert eljött a nagy nap lelettek szedve a rácsok. Délután mi vittük Rékát tornázni, de Apa ment érte. Így sétáltunk a Duna parton, és itthon falióráztunk.
Elmeséltem mi volt a bölcsibe. Lalával aludtam, finom volt az ebéd:) Jól elvoltam, de csak úgy repültem Anya ölében. Itthon megmutattam a plüss vakondnak a faliórát, majd szóltam neki hogy "gyere mézni a vakondot a tévében"
Gyönyören beszélek, énekelek de a ragozással van egy kis gix.
Ha Anya kérdezi hogy a Lala kivel játszott, mondom hogy "én" .:)

2008. november 2., vasárnap

Vasárnap

Délelőtt a Dédit látogattuk meg:) Jól elvoltunk, én levaásztam az óráját, azt nézegettem, pakolgattam. Hazafele már cirkuszoltam, így Anyáék odaadták a télapóra szánt faliórát.
Persze délután hosszú órákat elvoltam vele, és ami az előnye nagyon stapabíró. Párszor tettük vissza az ingáját csak. Anya a Vaterán szerezte, kb egy jobb minőségi kisautó árába került. Hogy a témáná maradjunk, Anyáék csak azért aggódnak hogy mi lesz ha ez a mániám is leáldozóba lesz. Mi lesz a következő?! Remélik nem a kamionokra indulok rá. Bár ki tudja?:)



Itt megszakítottam az órázást:)
Ma reggel jön a Dr néni az influenza oltásokkal, végre szerzett. A gond csak az hogy folyik az orrom. Így valszeg csak a Réka kapja meg. Még ezt is meg kell beszélni vele.
Reméljük csak egy nátha!

2008. november 1., szombat

A Nagyapám emlékére

Hihetelen leírni, hogy már annyi éve meghalt. Potosan 17 éve halottak napján. 63 éves volt csak. Ha valaki egy ősz szakállú jóságos nagyapóra gondol, hát nem volt az. Jóságos volt a maga módján. De kedven tán csak velem volt. Apámat imádta, bár sok csalódást okozott neki. Nagyanyámtól száz éve elvált, mégis egy háztartásban éltek. Sok pénze volt, de hogy miől több verzió is van. Egyrész magánszabó volt 1956 után, ugye abból kevés volt. Szerintem akkor emberből is kevés lehetett aki ott varratott. A 70-es években már biztos belendülhetett a bolt. Igaz akkor ő már az Emke királya volt, szegény Anyám akkortájt utálta meg a somlóit, annyit kellett ennie. Akkor már lóversenyezett, és a kor egyik nagy színésznője volt a barátnője a nevét sajna nem tudjuk, gondosan őrzi a nagyanyám.Bár akkor sem írnám le. Szóval neki is vett egy lakást. Aztán a szüleimnek is, akkor már én megvoltam, Apámnak pár autót, igaz akkoriban 10 évet vártak rá, neki nem kellett. Futotta még apámnak egy Váci utcai butikra,magának pedig egy telekre Veresegyházán ahol én jó pár nyarat töltöttem. Mit telek. Gyönyörű volt. Úgy álltak a gyümölcsfák mintha vonalzóval ültették volna őket. Valszeg így is lehetett. A cseresznye...a mai napig keresem azt az ízt. naná hogy nem találom. Az utolsó 10 évről annyi az emlékem, hogy ült a verandán és nézett kifelé. Annyira jó lett volna tudni hogy mire gondol, de annyira nem lehetett megtudni. Mivel annyit hangoztatta hogy a telek az enyém lesz, pont 76-ban vette, megünnepelte a születésemet, hogy a nagyanyám elintézte hogy ne mehessek be hozzá a kórházba, mielőtt meghalt. Anyu és Apu akkor még együtt éltek ugyan, de mivel úgymond rutin műtétje volt, senki nem gondolta hogy meghal. Nagyanyám kivételével hiszen neki nyilván többet mondott az orvos. Sajnos meghalt, és az egerek cincogni kezdek. A telek iszonyúan nevetsées, alacsony áron úgymond filérekért elherdálva, igaz ezt Apámtól már megszokhattuk volna, hiszen a Váci utcai butiknak is ez lett a sorsa. Végrendelet nem készült, vagy nem tudtunk róla. Apám elköltözött a nagyanyámhoz, a nagyapám nagy lakásába. Azért az érdekes volt hogy nem sokkal rá az összes ajtó, pedig nem kevés volt egyszerre megrepedt. Aztán ahogy az lenni szokott Apám összefutott egy régi ismerősével aki a két gyerekt albérletbe nevelte, és mind beköltöztek. Természetesen sokat már nem mentem oda. Egy kép volt amit szerettem volna elkérni, a nagyapám ágya fölött lógott és nagyon szerettem nézni, egy őzikés kép. Pedig a nagyanyám is átgondolhatta a dolgot, még ő szólt hogy adják ide, persze nem kaptam meg azt sem. Gyakorlatilag tágyi emlékem a világon semmi. A nagyapám emlékének porig alázásai teljesen megpecsételték az Apámmal való amúgy is ingatag kapcsolatomat. Persze az i-re a pontot az tette fel, amikor a földhivatalból kihozattam a nagyapám lakásának a papírjait, talán annyira meg sem lepődtem hogy át lett íratva a barátnőre. A nagyanyám már vagy 10 éve Pázmándon lakik, sokat abszolút nem látogatjuk. Ezért lehet itt keveset olvasni Apámról. Persze a családi ebédeken, Anyummal és az ő apukájával a drága nagyapámmal néha felvetődik a téma, ugye jó párszor találkozott a másik nagyapámmal nemrég volt egy érdekes beszólása. Mivel ő a nagy titkok tudójává tartozik, aki nem beszél és foglalkozik más dolgával, szóval neki valami lottó ötösről beszélt a másik nagyapám. Így tisztulna a kép, de ez nagyon kevés. nagyanyám nem mond semmit, gyanítom attól fél, rájövünk mennyi pénzt nyúlt le. Pedig az ember csak tudni szeretne. Csak egy kicsit belelátni. Többet tudni, jobban ismerni...Testvére a nagyapámnak egy volt Pesten, Csepelen egy nővére. Azért is lett odatemetve. Messze azoktól akiknek olyan sokat adott, és közel ahhoz akivel nem volt jóban. Hát csak oda kerüljön egy koszorú néha..
Persze itt felvetődik a Nagyapám természete. Na nem volt könnyű. De annyira vészesnek sem mondanám, sokszor voltam ott.Bár az is egy titok, ha elváltak a nagyanyámmal miért éltek még negyven évet együtt. Annyi a titok, és szinte lehetetlen megfejteni. És persze aki mesélhetne, az hallgat.....