Amire rácsodálkozom......

Úgy tűnik, az évek óta tartó "van-e ciszta megint, vagy nincs " c. műsornak vége, előre megtervezett műtéttel lett megoldva. Hogy nem te telítődjön fel minden negyedévbe a ciszta, ezért leválasztották a ciszta falát a petefészekről. Vége a pungálásnak, és a havi stresznek. A műtét laparoszkópiával ment, hát tényleg hihetetlen a gyógyulási idő, összehasonlítva avval, amikor vágnak.De azért az első napokban azért mindegy, így mindig kiemelkedő jelentőséget kap nálam, amire a hétköznapokba oda sem figyelek, hiszen annyira természetes:
- egy jó habos fürdés,
- séta az utcán,
- stb.

Szóval úgy minden, amit természetesnek tekiintünk ha nincs semmi bajunk.Bár azért változtam ebben a pár műtét óta. De még mindig jobban meg kell becsülni, amikor az ember szabadon jöhet-mehet, kocsiba vágódhat, nevethet, tüsszöghet, sétálhat, ill bármi.
Bár a műtéti eljárásnak köszönhetően 7 napal a műtét után teljesen jól vagyok, érzem a jövő hét már az enyém lesz. Egy normál hasi műtétnél ez az érzés kb a negyedik hét után lenne.

De akkor is jobban fogok örülni ezután ha csak simán süt a nap:)

Szerelem az első nudliig......

Ákom egy hónapja úgy jött haza az oviból, hogy_
"tudod Anya van egy lány, ő a dzsungellány, mert olyan szép a szeme mint a dzsungel lánynak." Természetesen ezt tiszta áhítattal mondta.
Aztán szép lassan kiderült hogy "dzsungellány" Süni csoportos, és biza nagyon tetszik Ákomnak.
Aztán a múlt héten Ákom elmesélte a páromnak, hogy azt mondta a Dzsungellány neki, hogy "haggyjál már te kis nudli!"Azért a kis nudlizó hölgyemény lelkesen kergette Ákomot a hét elején.
Mondanom sem kell Ákom nincs letörve, sőt..............