Se zsúr, se ruha avagy semmi sem jó c fejezet

Na ez sem volt egy könnyű nap. Szóval délután mentünk a Tesó barátnőjének a zsúrjára a Bábszínházba. Az első probléma ott adódott, hogy ugye a Bábszínház az Andrássy úton van. Anya ahogy megállt a kocsi, egy sarokra tőle, fenyegetőzésbe kezdett. Hogy ugye Ákomka fogod a kezem, mert fogni kell, meg itt nem lehet szaladgálni és galambászni mert 4+2 sávos az út ugye. na az egyezség odafele tartott is. Egyrészt fura volt a sok autó nekem, így gondoltam csak igaza lehet Anyának. odaértünk, és az előtérbe már egy csomó gyerek volt. Odarohan hozzám három kopasz kis csávó, hogy hogy hívnak? hogy hívnak? meg hány éves vagy? Jó hogy a bankszámla számomat nem kérték:@ Egyrészt rühellem ha lerohannak, másrészt úgysem tudom megmondani hány éves vagyok. Na mindegy, a Tesó szétcsapott köztük. De volt ott egy csomó összevissza rohangáló kislány is, tiszta zűrzavar, amit én abszolút nem bírok. Gondoltam meglógok, de hát azt ugye Anya nem hagyta. Na ott találta ki a Tesó hogy menjünk haza. Ilyen sem volt még. De mivel egy másik ismerős kislány is pont erre utalt az anyukájának, na akkor indultunk is. Elnézést kértünk, ez van. Amúgy is akár milyen toleráns mindenki a gyerekekkel, azért Anya elvárta volna hogy a többi szülő kicsit legalább szabályozza a gyereket, hiszen nem ugráló várba voltunk, és azért a Bábszínház, akkor is Bábszínház. Tesszük hozzá nem is nyerő ott zsúrt tartani. No mindegy!
A "fogom a kezed egyezség" persze visszafele a kocsihoz nem működött. Rohantam volna jobbra, balra, előre,hátra. Végül ölbe kéredzkedtem.
Hívtuk apát, hogy randizzunk a ligetbe. Ere mondja, hogy ott úgysem tudunk megállni, de már elkésett mert behajtottunk. 20 perc volt míg kijutottunk. Végül is a Hungária krt-on már lett volna hely. Épp ideális hely olyanoknak akik babakocsit sem visznek magukkal:s
Így a kedvenc Angyalföldi cukinkba találkoztunk, na adtam ott is a jóérzésnek. persze hogy nem azt csináltam még véletlenül sem amit kértek tőlem. Mert olyan nagy dolgokat kértek:
Légyszíves ne rohanj ki az ajtón,
-gyere vissza,
- ne önts ki a hamu tálat,
. ne a bácsira öklendezd az öt centis pogácsádat........

Ezeknek semmi sem jó.Így kis játszóterezés után hazajöttünk.

Itthon volt bújócska,
Ruha nélküli játék, mert nem voltam hajlandó semmit felvenni,

Előtte földön fetrengés,

ÉÉÉs volt egy fejre esés, aminek a nyomait halványan ugyan, de lehet látni a képen

Sejthetitek seperc alatt aludtam el nyolckor.