" Ha valakiből ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot, tégy úgy mintha az elérendő erény máris egyik alapvető vonása lenne!
Előlegezd meg a jó hírnevet, amelyet szeretnél kifejlesztenél benne, és roppant erőfeszítéseket tesz majd, nehogy csalódást okozzon neked."
/ Shakespeare/
Bevallom évekkel korábban amikor a játszótéren arról ment a téma ki melyik suliba megy, meg ilyenek, szentül meg voltam győződve hogy túl van lihegve a téma.
Egészen máig, amikor reggel az egyik Anyuka rákérdezett hogy: Na melyik suliba mentek? Tényleg melyikbe is.
Az óvónő egyik legfontosabb és legtöbbször emlegetett tanácsa, hogy csak messze ne legyen.
Így kiesett egy Rózsadombi úgynevezett elit iskola, amelyik nem magán viszont vagy száz éves és nagyon jó tanerőkkel rendelkezik. De tényleg nem hurcolhatom át a reggeli forgatagban, és egy óra alvást sem szívesen vennék el tőle. Ja igen költözzünk oda. Asszem az nem most lesz.
Hogy miért nem az itteni sima általános. Hát mert mindig tudtam hogy ide nem akarom beadni. Nem részletezem, nekem nem szimpi ennyi.Hozzátéve azt hogy tavaly majdnem lehúzhatta a rolót mivel annyira kevés gyerek ment oda. Pedig itt tényleg sok a gyerek.
Felvetődött a Waldorf, de nem hiszem. Sajna az élet nem Waldorf, és az Antropozófia lila ködével nem tudunk mit kezdeni. De azonosulni vele, biztos nem. Én még csak csak eljátszanám, de kétlem hogy Apa hiteles lenne ebben.
Maradt egy kerület két tan nyelvű, ami bár nagyon jó hírű nagyon nehéz is.
Valamint egy kerületi sport tagozatos suli, amelyik gimnázium is, tehát helyben lenne minden.
Asszem az lesz a befutó.
Persze felmerül hogy az ember tanító nénit választ, utána sulit. Ez addig klassz míg a tanító néni ki nem találja, hogy ja kérem mégsem viszem végig a négy évet, vagy valami mást, hiszen ez a világ már kellőképp felgyorsult ahhoz hogy az emberek váltsanak. Sajna nem egy ismerősünk járt így.
Nekem már most unszimpi a suli. Tudom hogy a gyerekek sokkal többre képesek mint a szülők gondolják, de valahogy kínzónak érzem a negyven perces órákat az alig öt, tíz perces szünetekkel.
Valahogy fura elhinni hogy a nyughatatlan kisasszony képes lesz végig ülni az órákat. Pedig ahogy ma az oviba elnéztem "alkotás" közben, sikerülni fog neki.
Egy biztos, én bízom benne!
Krisz
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Gyuszóm most kilencedikes a gimiben...ez a világ meg nekem új, és engem is ugyanúgy riaszt a dolog, mint téged, hogy Rékád iskolás lesz. Aztán majd Réka elindul az elsőbe, és hatalmas ugráson meg keresztül pár hét alatt a kis ovisból komoly iskolás kislány lesz belőle, és a te szemedben is hatalmasat fog nőni... legalábbis én így jártam amikor a nagyok suliba mentek :)
Nem könnyű a suliválasztás, pláne ha olyan sok suli közül lehet választani, mint Budapesten. Nálunk "csak" 3 van :) .... de az ovi ahová jártak egy sulihoz tartozik, így aztán nem váltottunk, suliba is odamentek...nem bántuk meg :)
Én ,szívem szerint,ha, mire a lányok iskolába indulnak,és itt nálunk lesz angol nyelvű suli,biztos,hogy oda iratom be őket.
Nálunk nagyon fontos a nyelvtudás,a magyart megtanulja itthon,a szerbet a barátoktól,esetleg az oviban,de az angol sajnos nekem sem megy nagyon,és szeretném,ha a lányok tökéletesen beszélnék.
Persze,ez csak olyan óhaj,mert itt,nálunk ilyen elemmi iskola még nem létezik...:s
De,ki tudja,lehet,hogy egy 4-5 év múlva már lesz is..;)
Sok puszika Nektek!!!
Szia, rég nem jártunk nálatok. Rengeteg minden történt veletek, amint olvasom, és rengeteget nőttek, fejldtek a manók! Úristen, Rékát már suliba kell iratni? :o Hát igen, telik az idő. Ez a melyik iskolába iratni örökös kérdés, és mindig ott bújkál az emberben a kisördög, hoyg vajon, valóban jól választott-e? A 40 perces órák nem is olyan hosszúak amúgy, itt 50 percesek a tanórák korosztálytól függetlenül. Ami, valljuk be, még egy felnőttnek is sok lenne egyhelyben ülni...
Nálunk még csak az ovi van tervben és ugyanígy, angy dilemmában vagyunk, hogy hová. Majd eldől.
Remélem, nektek sikerül jól választani és Réka megfelel majd az elvárásoknak, busásan "megfizeti" a megelőlegezett bizalmat!:)
Sokszor puszilunk: Edith, Kriszta és Boróka
Megjegyzés küldése