Meseházas délelőtt

Mivel nálunk Ákomnak muszáj délben aludni, így ketté osztódi a nap. És mivel Apának muszáj volt reggelig kártyázni, így bepakoltam a csapatot kutyástól a kocsiba és mentünk a telekre.
Imádom szó szerint amikor felérünk a dombra, jó hegyre és ez a kép tárul elénk. Erre minden alkalommal rácsodálkozom:)

Ültettünk, ill én ültettem:@ Réka kezelésbe vette az ásót mindjárt valami megsértette a szemét. nem komoly, fél óra múlva semmi baja sem volt. Ákom füléhez hozzáért valami, éktelen visításba tört ki hogy belement a kigyó a fülébe:o
Mert a giliszta kígyóvá, a légy zümivé avanzsálódott. Szerintem a gyík csak azért nem lett krokodil, mert nem vette észre.

Íme a kígyó..:)
Még szerencse hogy panelgyerekek a javából. Egyedül a kutyát nem érte atrocitás, vagy csak nem szólt:)
Délután a János-hegyet vesszük célba, hiszen amíg ilyen jó idő van muszáj friss levegőn lenni.