Évforduló

Szóval két éves lett ma a naplóm! Anya tegnap a Babaszobán is megemlékezett róla, és a sok sok naplózó barátainkról. Sajnos nagyon sokról nem tudjuk, csak reméljük hogy nagyon nagyon jól vannak, és élik a kismanók boldog életét!

Tegnap bölcsi után Rékáért mentünk, majd ott is ragadtunk a csoport szobába egy órán át. Pár játék nagyon lekötött, jól elvoltam. Utána kivételesen nem mentünk sehova, teljesen jól elvoltam.Legóztam, rajzoltam. A fürdés mostanában sok türelmet követel Anyától, mert nem akarok beszállni, utána nem akarok kiszállni. Tegnapelőtt műanyag dínókat kellett kimentenem a habok közül, Anya azt mondta csak én tudom. Naná! Ugrottam is bele:) Tegnap pedig egy nyáron vett műanyag malom költözött a kád szélére, na így volt kedvem menni fürödni.

Anya borzasztóan büszke rám hogy vgy tíz dalt el tudok énekelni, szépen dallamosan. Na erre fázott rá tegnap. Az ágyban fekütünk, énekeltünk. A Bóbitával kezdtünk az az altatós favorit. Aztán jött az Este van, már alkonyul..., aztán adig kiabáltam tapsoltam énekeltettem Anyát hogy szóba jött a Télapó. Persze onnan egy ugrás volt csak a Kiskarácsony, nagykarácsony. Ami annyira tetszett hogy tízszer minimum elénekeltettem. Szerencsére eben Réka partner.
Így kb harminc dal után el is aludtunk. De hallottam ám, ahogy Anya fohászkodik a Télapóhoz, hogy neki elég lenne ha fél hat helyett fél hétkor kelnénk. Ki tudja? Ma reggel háromnegyed hatkor keltünk. Talán mire ideér a Télapó tényleg fél hétkor kelünk majd:)

...és kaptunk Zp Virágéktól ilyen tovább gurítós izét, majd valahogy megszerkesztjük, köszönjük. Viszont még mindig nem tudunk bejutni a blogotokba:(