Sajna Ákomka vasárnapi viselkedésének nyomós oka volt. Láza nem, kérdezgettem én többször hogy fáj-e valami, de nem.
Hétfőn semmi gond, nyolcra a bölcsibe voltunk. Negyed tizenegykor már hívtak is hogy lázas:o
Dokihoz elmentünk, tüdő tiszta, torka szép, viszont hatalmasos fülgyuszi:(
Ezért volt ki ennyire.
Kaptunk gyógyszert, szedünk fájdalom csillapítót.
/ jut eszembe a múltkori csalánkiütés mégsem az volt/
Természetesen a héten itthon maradunk, én minden melómat csütörtök-péntek délutánra tettem.
Rékát ma Apa fogröntgenre viszi, én meg utána fogorvoshoz.
Ami kicsi időt hagy nekem Ákom neki ugrok a lakásnak.
Idő katasztrofális, borzasztó, hú de sorolnám még a jelzőket........
Hangulatunk a helyzethez képest nem rossz. Elütjük ezt a hetet is valahogy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Csodálkoztam is, mikor olvastam, hogy Ákom nem szokott ilyet, ennyire.
Küldjük a gyógypuszikat és mielőbbi gyógyulást!
Kata
Mondjuk sejthettem volna, csak annyira nem volt tünet. A mák az hogy nem terrorizáltuk, hanem hagytuk kitombolni magát. Mondta hogy fáj a torka este, gondoltuk a kiabálás miatt. Frászt, már akkor lesugárzott neki.
fene vigye ezt a fülgyuszit.....
Krisz
Megjegyzés küldése