Réka

Rékának ma fog húzással indult a nap. Mert az alsó mögött rég kint volt a maradandó, a tejfog meg csak lötyögött három hete. Így kihúztam neki, főleg Apa miatt aki aggódott hogy nem nő rendesen a másik tőle. Nem is fájt neki, és végre nem zavarta. Most pedig úgy aludt el hogy várja a mit hoz reggelre a Fog tündér. Ugyan gyanakszom, hogy ő sejt valamit fog tündérről, de jó ez a kis szín játék:)
Annyira édesek voltak ma este is. Rékát akartam előbb a kádba tenni, de Ákom akart mindenáron bemászni. Mivel épp a tej mentes tápszert csináltam, megkértem Rékát hogy vetkőztesse le. Levetkőztette és berakta a kádba. Persze vizet is engedett. Biztos vagyok benne, hogy bármennyire is pukkancskodik sokszor, nagyon szereti Ákomot és ez viszont így van. Ez nagyon jó érzés nekünk. Az hogy ennyire megnőtt és önálló lett, már nem annyira. Ma is csak ámultunk a játszin Apával. Milyen más volt még egy éve is:o Na és hogy mennyire szalad az idő. Nemsokára kis kamasz lesz a lelkem. Lázadni fog, mi pedig majd valahogy megpróbáljuk kezelni. Szerelmes lesz, saját élete lesz. De fura. Egyre többet nosztalgiázunk azon milyen volt kicsin. Most csak ámulok amikor segítek mosakodni, mekkora lett. Megpróbálok nem annyira szigorú lenni, hogy később elmondhassa gondját, baját, bánatát. Most az Apja a legfőbb bizalmasa.
Kicsi lányom! Maradj csak mindig ilyen vidám kis boszorkány!