Igazi ősz

Igazi randa őszi nap volt tegnap mifelénk, szemerkélő, szitáló egész napi esővel.
Ákomka ovizott, tenap is minden rendben volt, Réka suliba, utána kosarazott.
Itthon némi egymás gyilkolászása következett.
De Apával fél nyolc után letudtuk tenni őket.
Ez is okoz ám némi zavart az emberben, gyakorlatilag reggel ugye fél hat-hatkor kelnek, itt van két óra, délután három, gyakorlatilag max öt órát vagyok a gyerekekkkel.Megjegyzem elég nehéz kihasználni, hiszen mind a kettő levan merülve.
Van hogy a délutáni pár óra csak csititással megy el:O
Szóval nem egyszerű ez az iskoláskor, kicsit sem. Nagy gond azért nincsen, gyermekem viszonylag nyugodtan éli meg, én jobban stresszelek, a házin és társain mint ő.
Ákomka már nem annyira van összesve mint Réka, hiszen van ideje kipihennie magát az oviba, amit mindennnap meg is tesz. Így neki van ereje esti kötekedésre. Szerintem az első félév lesz húzós, aztán belerázódunk. A reggel az agybaj, de komolyan. Ahhoz hogy úgy tudjunk elmenni, hogy én is csak délután érek haza, tehát a lakás se ússzon este kell tovább fenn maradni. Mondjuk, akikkel beszéltem mind így oldják meg.
Újra Apák napja lesz az oviba 22.-én. Azért mondom hogy újra, mert Rékáéknak tavaszra szervezte az óvoda, csak most Ákomkának.
Én gyűjtöm az erőt a jövőhéten kezdődő extra fogászat menetre, amibe kisműtéttől kezdve az implantálásig minden lesz. Na meg a pénzt.
Készülünk a tanulókkal az újabb vizsgára, ami okt végén lesz.Tehát kihívás az van.
Bár mi egy vizsgáztatás egy nyugodt reggeli elinduláshoz képest? Semmi!
Agybaj észebn tartani a gyerekek dolgait, a mieinket, a cégét. De valahogy összehozzuk.
Vártam már az őszt, hogy kevesebb melóm legyen, kicsi pihenés beleférjen.
/ Jut eszembe ez nem is az én naplóm:o /