Ójatiktak

Ójatiktak
Kedvencem

2009. augusztus 9., vasárnap

Hétvége

Mami megszervezte nekünk, hogy pénteken ő megy a gyerekekért, és nála is alszanak. Mindenki boldog volt, ők azért, mi meg a levegővételért. Pihentünk, kicsit jöttünk-mentünk, úgy régiesen, amikor még ketten voltunk. Aztán gyerkőcöknek nem akaródzott szombaton hazajönni, mi meg nem erőltettük:) Viszont vasárnap készültünk csobbani a Balcsiba. Így megbeszéltük Anyuval hogy megyünk értük reggel és indulunk. Indultunk is. Csakhogy Székesfehérvárnál már beborult:( Sebaj! Irány Keszthely! Megnéztük a Szigligeti várat, aztán peig irány a Gulya csárda. Gondoltuk utána elmegyünk még a Csillagvárba. De csak gondoltuk! De nem rohanunk. Megérkezünk a Gulya csárdába, ahol rögtön összefutunk Ákom leendő csoportársával és családjával. Hát igen Bp-től kb 170 km-re. Örültünk, a négy gyerek játszott. Aztán jön ki a csárdából egy ismerős hölgy. Az egyik vendégem. Gondoltam hihetetlen, innen a Rómairól annyian összefutunk egy nap. De sok időm nem volt ezen merengeni, mert Ákomra rátört a hasmenés:( Már a várnál kezdődött:@ Miután az étteremben egy óra alatt négyszer! voltunk a mosdóba, hazafelé vettük az irányt., Közbe telefon Doki néninek, aki ugan nyaral, de ez engem nem akadályozott meg abban hogy felhívjam vasárnap délután. / kb ez vagyok én/
Szóval Smecta, Normaflor.Kiszáradás ellen valami cucc. Mert az érdekes az, hogy a hasmenéshez semmi nem társul. Se hányás, se láz. Így várunk. Doki nénivel egyeztetve. Éjjel háromszor voltunk mosdóba, ill zuhanyozni:o Kedélye jó, hasa nem fáj.
Várunk.

Nincsenek megjegyzések: