Nem könnyű...

a visszaállás. Megszokni a délelőtti, délutáni zuhikat:O Hát, nem erre gondoltam hazafele. Naivan úgy voltam vele, hogy úgyis jobb idő lesz mire megjövünk. Na majd csak az is eljön.

Ákom és Réka a nyaralási időbe maradt, ami nagy előnnyel jár. Este 9-10 között alszanak el, és csak reggel 7-kor! kelnek.
Ez klassz, érzem magamon.

Én javulok, lassan de biztosan. Holnap megint dolgozom így Emiznek a gyerekek.Ma délután csak lementünk a játszira, bár én annyira nem szándékoztam a napon lenni, de mire leértem már zuhogott is. Így a közeli cukrászdába megvártuk az eső végét.Szerencsére kis ideig tartott, így játszhattak egy nagyot Ákomék.
Apa ment le velük, így megnyertem egy órát, amit aktív ágyáthúzással,pakolással töltöttem.

Tervezek a napokban egy vacaktalanítást / nem használt játékokat a telekre száműzünk/.

Amitől viszont kivagyok, az Áki W.C használata. Vagy van kedve lábujjhegyre állni, vagy úszik a helyiség. Leülni? gyan, az neki snassz.
Nekem pedig a legjobb barátom a Domestos lett:)