Ójatiktak

Ójatiktak
Kedvencem

2009. június 13., szombat

Búcsúztató

Viszonylag sok videót és képet tettem fel, bár tudnám még folytatni:)
szóval előadással kezdődött, az összes Óvónéni részt vett benne, dadusok is.
klasszikus mese a Királyfiról és a Tündérről, de annyira jól sikerült hogy a nagy tömeg és meleg ellenére Ákom is végignézte:)
Voltak benne olyan csak mi értjük poénok, pl Sodexónak hívták a banya csúnya lányát.:) / a sodexótól kapja az összes kerületi ovi és suli a kaját, és mit tagadjuk nagyon utáljuk. Tavaly volt egy kezdeményezés, de sajna nem jutott célba:@/
Valamint szó volt arról ahogy a boszorkányseprű megfelel-e az uniós szabványnak.
Ez egy két poén volt, a gyerekeknek nagyon tetszett a mese.
Utána mindkét csoportból pár család kapott "tiszteletbeli Vitorlás" emléket, mit tagadjam nagyon jól esett hogy mi is köztük voltunk.
Aztán az udvarra mentünk, amíg az Óvónénik újra Óvónénik lettek, majd a csoportszobába. Ott már gyönyörűen megvolt terítve a gyerekeknek, és ajándékot is kaptak az Óvónéniktől.
Piroska néni beszédet mondott ami többször is könnyezésbe fulladt. Mi is könnyeztünk.Tudom hogy ők is nagyon szerették ezt a csoportot, hihetetlen zökkenőmentes volt az elmúlt négy év mindannyiunknak.
Aztán a gyerekek verseket mondtak, már itthon tanítottuk egy hete nekik. Átadták a virágokat, három szál rózsát. Utána adtuk a közös ajándékokat. Az óvónéniknek készítettünk albumokat, fényképpel és személyre szóló rajzokkal a gyerekektől. A szülők, mi megegyeztünk már két hónapja, hogy valami maradandót veszünk, így választottunk, ill csináltattunk két macis arany karkötő,a dadusnak pedig egy ezüstszettet. Nem volt annyira húzós így összedobva abszolút.
Miután mindenki meghatódott , tortáztunk, utána beszélgettünk az udvaron foci volt.Fél nyolckor jöttünk el, de nem szomorúan.Többünknek oda megy a kistest
vér,és nagyon sok gyereknek a tesója már uganoda jár másik csoportba, így összefutunk még.
Hihetetlen nyugodt vagyok Ákos miatt. Nagyon jó, hogy ugyanoda járhat ő is. Nem felejtem el amikor Réka kiscsoportos volt és én egyik napról a másikra kórházba kerültem másfél hónapra. Az egész ovi egy emberként állt mögöttünk és segítették át Rékát a mindennapokon.Remek programokat szerveztek a gyerekeknek,Madarász oviztak két éven keresztül, ingyen korcsolyáztak, és megtanultak!
Ami furcsa volt az letisztult. Pl a farsang. Hogy zárt körű. És igen, igazuk volt. Közösen csinálják a jelmezt és ne az legyen a lényeg hogy 10 királylány van. Értéket tanultak,hagyományokat folytattak, és biztos nyugalommal mentek Óvodába.
Mindig mindent megtudtunk beszélni.Sosem jöttem el úgy, hogy itthon rágódtam valamin.

Jó hogy oda járt a Réka!

1 megjegyzés:

Mia és Maja írta...

Olvasva ezt a megható bejegyzést,a könnyekkel küszködtem...:$
Sok helyen olvastam az évzáró-búcsúsztatókat és sok helyen elégedetlenséggel,keserű szájízzel búcsúzkodnak el a szülők az óvónéniktől.:o
Örülök,hogy végre ilyen pozitív,igazi óvónénikel és egy pozitív szülői közösséggel is lehet találkozni!:)
Jó volt végigolvasni!:)

Hiszek benne,hogy a mi beszámolónk is két év múlva,hasonló szép lesz,minden jel eddig erre utal..:p;)
Sok puszi Nektek!!!