Aztán én Gyulával idejöttem a Rómaira, és te jöttél velem. Szüntelenül etted volna meg a pitbullokat, németjuhászokat:)
Amikor érzelmi válsába keveredtem 10 éve, te jöttél velem Istvánhoz.
Aztán maradtunk itt a Rómain. Társult hozzád egy fekete gombóc, alias Shadow, aki a 10. évét tapossa most. Majd megszületett Réka, és te költöztél Anyukámmal együtt. Ott laktál vele, majd amikor a Dédi két kutyája az örök vadászmezőkre költözött, te vetted át a helyüket, hiszen neked is arra volt szükséget hogy egész nap veled foglalkozzanak.
Éltetek kettesben, riasztgattad az Angyalföldi kutyákat, és úgy tűnt 11 év után a Gyulával is megbarátkoztál.
Az üzletemet persze rólad neveztem el sok-sok éve....
Hogy mióta munkálkodott benned az az undorító kór, ami a kutyákat sem kíméli, nem tudni. Jele három hete volt először. Bár tudtam, hogy amikor jól vagy, igazából nem vagy jól, azért reménykedtünk. Te pedig küzdöttél.
Ma pedig mindenki úgy látta jobbnak, ha ezeket a szörnyű fájdalmakat nem kell tovább elviselned.
Ma reggel a Mami volt veled utolsó pillanataidban. Te most a telkemen vagy, hiszen ott a helyed.
De tudom, hogy a szivárványmezőn szaladgálsz Topival, Alizzal, Gingerrel és a többi pajtival.
Drága Lulci!
Hiányozni fogsz, és sosem feledünk....
1 megjegyzés:
:( Nagyon sajnáljuk.
Megjegyzés küldése