Mit írhatnék még? Nem igazából találok erre szavakat. Edithnek annyit hogy nem volt vakmerőség, mert a gyerekek Apjával már nagyon véges volt a dolog. Talán azt amit érzek, amit mondtam a Gyulának is, hogy ami neked nem kell, az kell másnak.
És valóban jó lenne visszatekerni az időt, de nem tudjuk. Együtt tudunk élni vele, ennyi.
A gyerekeket maximálisan elfogadja. Az Anyukájánál kétszer voltunk, nagyon jól érezték magukat a gyerekek. Nekem egy kicsit olyan ott mintha már jártam volna ott,pedig nem.
Most csak egyszerűen olyan mintha a másik felemmel élnék. Kerek minden.
Amire annyi vágytam az most itt van. Néha félek hogy felébredek. Aztán rájövök hogy valóság. Vagy odajön és átölel, mert tudja mi jár a fejembe. Ettől jó. Sokat beszélgetünk, de nem kell beszélnünk ahhoz, hogy megértsük egymást.
Kérdés van még? :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Mikor lesz közös baba? :))))
Ha ennyire megérkezettnek érzed magad Vele, akkor egészen biztosan jól döntöttél...
Sok boldogságot! Van még rá egy 50-60 évetek... :)))
Rég nem voltunk és visszaolvasva sokminden történt veletek. Új év, új kezdetek! Sajnáljuk a régit, olyan szempontból, hogy mindig szomorúsággal tölt el, ha egy család felbomlik, de ugyanakkor örvendünk, hogyha igy jobb nektek. Tiszta szivből kivánjuk, hogy minden számitásotok teljesüljön, és habár azt a bizonyos 10 évet nem lehet bepótolni, annál jobban és boldogabban teljenek az elkövetkező évek...mindhalálig :)
Puszi Noémi, Kristóf és Ildikó
meghivót tudjátok hova kell küldeni részünkre is
Pusz Ildikó
Nem mondom, hogy nem esett le az állam :O
Annak örülök, hogy boldog vagy és a gyerkőcök is. :)
Irigylem a tiszta gondolkodásodat, s a cselekvésedet. Én hány de hány évig rágtam magam... de sosem hoztam könnyen döntést, érezzek bármit is.
Nagyon többet reagálni nem.. megdöbbentem :) Hisz mindig feltételezem, hogy mindenkinek szuper az élete, csak az enyém nem :) De veled mostmár tényleg ez van :) Örülök :)
Puszi
Megjegyzés küldése