"Hazamegyek..."

Évekkel ezelőtt is több üzletem volt, de aztán jöttek a gyerekek, és én csak ezt az egy mostanit tartottam meg.
Vasárnap a legjobb barátnőmnél, Réka Keresztanyujánál voltunk, ott lakik ahol én is töltöttem "leányéveimet" / húúúú de szépen fogalmaztam /
ahol életem első nagy szerelmi bánatát megéltem, ahol barátokra találtam, ahol egy életre szóló recepteket tanultam a túlélésről, ahonnan középiskolába indultam, ahol megláttam későbbi (mostani) életem szerelmének kocsiját, és megbabonázva bámultam 16 évesen, ahonnan dizsibe indultunk, ahol azért kellett mindenkinek kiskutya, hogy a világot még este is megtudjuk váltani/ milyen kevés kutya levegőzött akkoriba annyit mint a mieink/, ahova értem jöttek az épp akt lovagok, ahova az egyetlen pasit felvittem ( igen a mostanit 14 éve), ahol kamaszodtam, ahonnan dolgozni indultam..., ahonnan tizenkét és fél éve dirrel-durral Óbudára költöztem Gyulával.
Ahonnan szülni indultam még Rékával, mert akkor már a kórház mellett éreztem biztonságba magam Anyunál...

..és ahol még annyi minden történt, és lehetne még nosztalgiázni, de nagyon hosszú lenne, és biztos mesélnék a csajos kocsikázásokról, az éjszakai Lupás fürdőzésről, az első..erről-arról.De nyilvános a blog.

...szóval szombaton gondoltam egyet, ma telefonáltak, holnap pedig aláírok egy üzletre egy szerződést. ...és igen, mintha hazatérnék olyan izgalmas az egész.
Meg sem fordult a fejembe hogy nem lesz jó, csak miért pont most jött az ötlet azt nem tudom.

Csak egy régi, régi dal szól a fejembe:

" Járom az utam a macskaköves úton,
a léptem kopog esős éjszakán,
az ütött-kopott utcák nevét tudom,
mert én itt születtem ez a hazám"

Na, kitalálja valaki hol lesz az új üzlet?:)