Napjaink.....

Néha nem egyszerűek, az tuti...

Hétfő-szerda-péntek edzés, Ákom fél ötkor kezd, Réka ötkor.Én addig rendezgetem a számlákat, beszélgetek, nagyokat mosolygok hétfőnként a kis foci csapat is ott tartja a tornát. Apukák csokorba, akár az "a", akár a "b" csoport, beszélgetnek, majd öt percenként szólnak az edzőnek, persze jobban tudják mint ő, szóval osztogatják az észt. Mindig rácsodálkozom, hogy mennyire zárt közösség ez, és mennyire apukás program. Állítólag a fociba szinte mindenhol így van. Egy sportágban sem láttam ennyi apukát egy rakáson:)

Ákos hamarosan átevez az úszás felé, csak a kivitelezéssel van gond, bár a párom szívesen vállalja a szállítását, mert az ő ismerőse edzené a gyereket a Sport uszodában. Apropó Ákom: hát nem szívesen vallom be, de nálunk is mint másoknál dívik a "kaka", "pisa"...szó. Kezeljük a helyzetet.

Réka nő mint a gomba, szó szerint, Kiskamasz hisztijei vannak, szárnypróbálgatások, mi pedig vágdossuk a szárnyakat. Illetve próbálkozunk.
Iskola is több időt vesz el, új tanítót kaptak, matekból erősödnünk kell.

Kutya jól van, felszedett vagy 30 dekát, így boldog vagyok.
Nyúl még él, pedig nyúzzák délutánonként a kölykök. Ma délelőtt annyira nem hagyták békén, hogy kideportáltam a kutyáhaoz. Ott szerintem nagyobb biztonságban van.Azt nem tudtuk eldönteni hogy ő lepődött meg jobban, vagy a kutya:)

Végre a kocsim reggelente nem deres, nem hideg, nem kell kapargatni az ablakait, garázsba költöztettük. Neccesen, de épp befér.:)

Megnéztük az új Julia Roberts filmet, csak ajánlani tudom. Nagyon jó volt.

Szóval semmi különös.